Miért ingyenes az Ubuntu?

Azt sokan tudják, hogy az Ubuntu ingyenes operációs rendszer – egy fillért nem kell a használatáért fizetnie. Akik azonban nem igazán járatosak a szabad szoftverek világában, sokszor épp ezért kicsit bizalmatlanok. Hogy lehet, hogy ingyen adnak egy szoftvert? Mi ebben az üzlet? Nem lehet, hogy ez az egész csak egy beetetés, és később fizetni kell majd érte?

Persze érthetőek ezek az aggályok, hiszen ha valamit megtanultunk az életben, akkor az az, hogy semmi sincs ingyen. Azonban tudnunk kell, hogy a nyílt forráskódú programok fejlesztési modellje nagyban eltér a zárt forráskódú fejlesztések modelljétől.

A nyílt forráskódú fejlesztések alapvetően más üzleti modellt jelentenek. A szoftver szabad – de ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne a nyílt forráskód segítségével pénzt keresni. Sőt, a nyílt forráskód nagyon is jó üzlet – csak ismerni kell a működését.

Az egyik legfőbb előnye, hogy a fejlesztési költségek megoszlanak, így egy professzionális, nagyvállalati felhasználásra tökéletesen alkalmas, megbízható operációs fejlesztésének költsége töredéke, mintha nulláról akarnánk megírni. Jól mutatja ezt, hogy egy korábbi számítás szerint a 2000. augusztusában megjelent Debian 2.2 (Potato) kifejlesztése hagyományos módszerekkel 1,9 milliárd USA dollárba került volna (forrás). Mára sokszorta több kód van egy friss kiadású Linux disztribúcióban, ennek megfelelően a költség is sokszorosa lenne ennek. Ebből látható, hogy a nyílt forráskódú fejlesztések lényegesen költséghatékonyabbak, ami elősegíti a gyors fejlődést, és egyben működtethetővé teszi az ingyenes szoftvereken alapuló üzleti modelleket.

A nyílt forráskód esetében ugyanis nem a szoftverek eladásában van a nagy pénz. Persze ha valaki úgy dönt, hogy egy Linux változatot kizárólag dobozban, pénzért hajlandó eladni, vagy a frissítéshez szükséges tárolókat csak fizetség fejében használhatjuk, megteheti – azonban a GPL licenc feltételei szerint minden vásárlónak tovább kell adnia a rendszer forráskódját, így az abban lévő fejlesztéseket bárki felhasználhatja, és tovább terjesztheti – akár teljesen ingyenesen is. Ha pedig arra fordítaná az energiáit, hogy a lényegesen kevésbé hatékony fejlesztési modell szerint, zárt forráskódú extrákkal zsúfolja tele a saját Linux változatát, akkor menthetetlenül lemarad a versenyben – hiszen ugyanazt mások is ki tudják fejleszteni, nyílt forráskóddal, sokkal gyorsabban, olcsóbban és hatékonyabban.

Korábban, még a Linux korszak hajnalán több cég is megpróbálkozott valami hasonlóval – vagyis a nyílt forráskódú fejlesztési modell összeegyeztetése a zárt forráskódú fejlesztési modellhez tartozó kereskedelmi módszerekkel. Az eredmény: 2001 első negyedévében a Corel eladta a Linux fejlesztési részlegét, a Stormix 2001 januárjában csődöt jelentett, a Progeny 2001 októberében befejezte disztribúciójának fejlesztését (forrás). Vagyis ezek a próbálkozások egyenes úton vezettek a csődhöz.

Fizetős Linux disztribúciók mai napig léteznek. Azonban itt nem magáért a disztribúcióért kell fizetni, hanem egy komplex csomagért: Ebben benne van a szoftver, a terméktámogatás (ami szerződéstől függően magában foglalhatja a telefonos segítségnyújtástól kezdve a hét minden napján, 24 órában ugrásra készen álló szakértői gárdát), és egy-két olyan kiegészítő, ami valamilyen okból nem érhető el ingyenesen. Ugyanakkor ezeknél a disztribúcióknál is az érdemi munka a nyílt forráskódú fejlesztési modell szerint történik, és természetesen kínálnak letöltésre ingyenes disztribúciókat – ezek ugyanúgy teljes értékű Linux változatok.

Az Ubuntu mögött a Canonical nevű cég áll. A Canonical biztosítja az Ubuntu fejlesztéséhez szükséges anyagi hátteret, és ők nyújtanak kereskedelmi támogatást is az ügyfelek számára. Az Ubuntunak kizárólag ingyenes változata létezik, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem vásárolhatunk hozzá terméktámogatást. A legegyszerűbb, otthoni felhasználóknak szóló telepítési támogatástól kezdve a nagyvállalatok számára kialakított, a hét minden napján, a nap 24 órájában ugrásra készen álló szolgáltatásig terjed a kínálat. Ez az egyik fő bevételi forrás.

Emellett további bevételeket jelenthet az Ubuntu számára, ha egy hardvergyártó megkeresi, hogy segítsen kifejleszteni az eszközükre egy speciális Ubuntu változatot. Ahogy egyre több kisméretű, Linux alapú, internetezésre alkalmas eszköz (MID és UMPC) kerül piacra, ez is egyre fontosabb bevételi forrás lehet. Emellett számos más lehetősége is van a Canonicalnak, hogy pénzt keressen az Ubuntuval – az oktatástól kezdve, az Ubuntus ajándéktárgyakig számos módon tehet szert további bevételekre. Sőt, nem csak a Canonical – bárki lehet hivatalos Ubuntu partner, ha megfelel a feltételeknek, így némi jutalék fizetése mellett nyújthat támogatást az Ubuntuhoz.

Mint az a fentiekből is látszik, az Ubuntu ugyan ingyenes, de ez nem azt jelenti, hogy a mögötte álló cégnek ne lennének bevételei. Csak éppen nekik az a nagy üzlet, hogy ingyen adnak egy jó operációs rendszert. Hiszen minél többen használnak Ubuntut, annál többen vásárolnak hozzá terméktámogatást, annál több szakembert kell képezni, annál több cég fizet jutalékot, hogy hivatalos Ubuntu partner lehessen, és annál többen kortyolják reggeli kakaójukat Ubuntus bögréből. Éppen ezért teljesen felesleges amiatt aggódnunk, hogy később fizetni kellene az Ubuntuért – ez ugyanis senkinek sem érdeke. Legfeljebb a konkurenciának.