A Gnome, a KDE és az XFCE

szerző: toros

Ubuntu, Kubuntu és Xubuntu - aki kicsit is ismeri az Ubuntut, az biztosan hallott már erről a három változatról. Valószínűleg azt is sokan tudják, hogy a fő különbség ezen változatok között a grafikus felületben keresendő: az Ubuntu Gnome-ra, a Kubuntu KDE-re, míg az Xubuntu Xfce-re épül. Azt viszont kevesen tudják, hogy miért van Linuxra többféle felület is, és miért van az, hogy az Ubuntuban és a Kubuntuban az alapvető alkalmazások jelentős része is különbözik.

A három ablakkezelő fejlesztése nagyjából egy időben, 1996-ban indult. A Linux ekkoriban még igen fiatal volt, hiszen mindössze öt év telt el a fejlesztés kezdete óta, ugyanakkor már az is nyilvánvalóan látszott, hogy fényes jövő áll ezen fiatal operációs rendszer előtt. Ekkoriban érte el a Linux kernel a 2.0-ás verziószámot. Ugyanakkor ebben az időben még nem volt egységes grafikus rendszer: szinte minden fontos alkalmazás más grafikai elemkészletet használt, nem volt egységes a működésük és kinézetük, ráadásul a memóriával is meglehetősen pazarlóan bánt ez a módszer.

A végső lökést azonban, mint még sok más nagy dologhoz, a szerelem adta meg. Matthias Ettrich ugyanis azzal szembesült, hogy a barátnője nem boldogul a Linuxszal. Hiába a grafikus felület, ha minden alkalmazás másként működött, például volt, amelyikben működött az END billentyű, és olyan is, amiben nem. Ezért úgy döntött, hogy elindítja egy grafikus környezet fejlesztését - amit KDE-nek nevezett el. Matthias Ettrich egy komplett grafikus környezetet szeretett volna. Nem csak egyszerűen ablakokat és ikonokat, hanem kis programokat minden fontos feladatra - a naptártól kezdve, az egyszerű szövegszerkesztőn keresztül a dokumentációt megjelenítő kis keretprogramig.

Alapul a Trolltech nevű norvég cég akkoriban megjelent új eszközkészletét, a Qt-t választotta. A Qt azonban ekkoriban még nem volt szabad szoftver. A licence ugyan lehetővé tette az ingyenes felhasználást, azonban nem engedte a módosítást, és nem volt kompatibilis a GPL-lel. Ezért voltak olyanok, akik más utat kerestek: Miguel de Icaza szintén fontosnak érezte, hogy egységes megvalósítás legyen a Linuxos grafikus felületekre, azonban a KDE-vel szemben ellenérzései voltak - mivel a Qt nem állt szabad licenc alatt, ezért úgy döntött, hogy saját eszközkészletet fejleszt.

Így született meg a Gnome projekt, ami az akkor szintén korai fázisában járó grafikus alkalmazás, a Gimp eszközkészletére, a Gimp Toolkitre (Gtk) támaszkodott. A korai időkben rendívül szoros volt a kapcsolat a Gnome és a Gimp között - a Gnome fejlesztésével kapcsolatos párbeszéd jelentős része a #Gimp irc csatornán zajlott.

scool/ubuntu/gnome1-3.jpg

A két ablakkezelő rendszer párhuzamosan fejlődött. A KDE 1.0-ás kiadása 1998. júliusában jelent meg, míg a Gnome 1999. márciusában érte el az 1.0-ás verziószámot. A két időpont között történt egy fontos változás a KDE életében: A Trolltech 1998. novemberében bejelentette, hogy Qt keretrendszer 2.0-ás verzióját olyan licenc alatt adják majd ki, amely megfelel a nyílt forráskód követelményeinek. Ez azonban nem befolyásolta a Gnome fejlesztését - hiszen eddigre már rengeteg energiát fektettek bele, amit kár lett volna veszni hagyni.

Az Xfce fejlesztését Olivier Fourdan indította el 1996-ban. Eredetileg az XForms eszközkészletre épült - innen ered a név is. 1998-ban jelent meg az Xfce 2.0-ás kiadása. Szerették volna, ha ez bekerül a Red Hat Linuxba, azonban a Red Hat ezt visszautasította, ugyanis ekkoriban az Xforms - hasonlóan a korai Qt kiadásokhoz - nem volt szabad szoftver. Ezért a fejlesztők úgy döntöttek, hogy az Xfce újabb kiadásait az ekkorra már egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Gtk eszközkészletre építik, hasonlóan a Gnome-hoz. Az Xfce immáron Gtk-n alapuló, 3.0-ás kiadása 1999. nyarán jelent meg.

Mint a fentiekből is látható, a KDE teljesen más eszközkészletre épül, mint a Gnome és az Xfce. Ez az oka annak, hogy míg az Ubuntu és az Xubuntu alkalmazáskészlete szinte teljesen megegyezik, addig Kubuntuban ezektől nagyban különbözik. Persze Gnome alatt is használhatunk KDE-s programokat, ekkor azonban be kell tölteni a Qt eszközkészletet is. Ez az oka annak, hogy Ubuntu alatt lassabban futnak, és kinézetükben elütnek a rendszertől a KDE-s alkalmazások.
scool/ubuntu/kde1-3.jpg

Néha hallani fórumokban olyan véleményeket, hogy mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha csak egyetlen grafikus eszközkészlet lenne Linuxra, és nem lennének külön Gtk és Qt alapú alkalmazások. Más vélemények szerint viszont éppen ez a fejlődés motorja - mivel nem különösebben nehéz váltani a két környezet között, ezért a folyamatos vetélkedés mindkét megoldás fejlesztőit motiválja. Ha valaki lemaradna a versenyben, a felhasználók szinte azonnal átpártolnának - így senki sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy túlságosan elkényelmesedjen.